Keressük együtt a megszállott hősöket!

A múlt héten volt a Random Act of Kindness hete, ehhez passzol a Coca Cola legújabb kampánya, mely a Vedd észre és add tovább a jót! címmel indult. A reklám a hétköznapi hősökre hívja fel a figyelmet, akik kedvességgel dobják fel a hétköznapokat: pacsiznak az utcán, fát ültetnek vagy épp hintát szerelnek fel random helyekre. Mint mindig, a Coca Cola egy újabb zseniális reklámfilmmel, és egy talán még zseniálisabb kezdeményezéssel rukkolt elő. 

"A felhívás szerint a coke.hu-n bárki nevezheti magát vagy bárki mást a hasonló kedves "őrültségeket" gyakorló megszállott hős címre. A március végéig tartó időszakban egy rádióműsor is beszáll a keresésbe. A Class Fm műsorában, az Ezt Nekedben a Nap királyai olyan megszállott hősök lesznek, akik szokatlan vagy kedves apróságokkal dobják fel a környezetükben élők hangulatát. A keresés egészen március végéig tart majd, amelynek eredményeként a Coca-Cola legalább kilenc hazai hősre szeretné ráirányítani a figyelmet év végéig. Áprilistól havonta egy-egy embernek adnak majd teret, hogy megmutathassa magát és akár mozgalommá növelhesse azt, ami a szívügye." (Forrás: MarketingInfo)

hogy repül az idő...

Januári bécsi kirándulásunk utolsó napján az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermébe látogattunk el. Ja, hogy mit kerestem Bécsben? Kalandot, élményt, kikapcsolódást - az utazásnak nem volt semmi különösebb apropója azon kívül, hogy szerettem volna mindig is megnézni a várost, illetve hogy mint dolgozó nő, először ezt most, a saját erőfeszítéseim árán tehettem meg. De hogy miért is repül az idő? 

Mert hogy az ott töltött 4 nap villámgyorsan szaladt el. Mert hogy már február van, és ebből blogposztot még csak most írok. Mert hogy a könyvtár barokk dísztermében megnéztünk egy kiállítást, aminek ez volt a címe - legalábbis remélem, hogy a google translate nem hazudik. :) 

Gavaldik Emma fényképei

Szeged Time Lapse 2013 edition

Az előző hangulata jobban átjött, ennek viszont a képei és vágásai még inkább zseniálisak. Csodaszarvasostól is. Mert giccses bár, de szeretem. :)

2013

Ígérem, írok is. Hamarosan.

hashtagelj írógépen avagy aurája van a kiállításnak a Fekete Házban

Vigyázat! A bejegyzés erős magyartanári szemlélettel íródott, nyomokban pedig rajongást is tartalmaz. Nem utolsósorban még lokálpatrióta is, miután 6 év szegedi tartózkodás után egy újabb remek kis helyet fedeztem fel magamnak, ahol az aura csak úgy csörgedezik a falak között: ez a Fekete Ház. 

Hallani már hallottam a Fekete Házról, de sokáig fogalmam sem volt, hogy hol van és mi van ott - annyit tudtam, hogy egy múzeum, és vannak ott időszakos kiállítások. Múlt csütörtökön azonban azt is sikerült realizálnom, hogy kismilliószor mentem már el mellette, mert a nevével ellentétben - jelenleg - nem fekete, de pl. mielőtt kiállítóhellyé vált, volt bordélyház is. :)

bejegyzéstelen, de nem eseménytelen március

Márciusban elhanyagoltam a blogot, hol azért, mert egyik pillanatban azt éreztem, hogy nem történik semmi, a következőben meg minden a feje tetejére állt és csak kapkodhattam a fejem jobbra-balra. Történt sok minden, nem is tudom, hogy a lista végére érek-e, ha össze akarom szedni.

kezdő kétségbeeső, kezdő túlélő, rutinos álláskereső

Álláskereső - egy szó, amitől az egyetem falain belül még nem kellett félni, mert a jó öreg alma mater megóvja és segít elmerülni a "legszebb években". Kikerülve a biztonságot nyújtó falak közül viszont a kezdők harcai következnek és jön a felismerés: hiába csináltál már egy csomó mindent, hiába az eredmények és a gyakorlatok, akkor is rutintalannak számítasz. De hogy miben is?