Ma felkerült az összefüggő tanítási gyakorlatom jegye az etr-be, a múlt héten leadtuk a portfóliót, még előtte a szakdolgozatot. Úgy terveztem, hogy mindezekről majd részletesen beszámolok itt a blogon, de annyi mindent kivett belőlem ez a pár hét, hogy nagy összegzés nem lesz. Nagyon furcsa viszonylagosan szabadnak lenni, teljesíteni az utolsó egyetemi kurzusokat, leadni az utolsó irományokat 5,5 év végén...
Ha az elmúlt 10 hetet szeretném összefoglalni, akkor akár linkelhetném az egész tanári portfólióm, ami végül dupla annyi lett, mint a szakdolgozatom. Miután leadtam és hazajöttem, anyu megkérdezte, hogy sikerült-e. Mikor mondtam, hogy igen, akkor fel merte tenni a kérdést: egyáltalán mi az a portfólió?
Gyakorlatilag minden benne van, ami a Deák Ferenc Gimnáziumban történt velem. Az, hogy mit csináltam, milyen módszereket alkalmaztam, milyen anyagokat tanítottam és hogyan, a dolgozatok, az órán kívüli tevékenységek, az osztályok jellemzése, a nehézségek és az élmények. Mert hogy mindegyikből volt egy rakat. Meg a kilenc nagyon fontos tanári kompetencia, aminek 152. leírásától már a falat kapartam.
 |
| #musthave |
Sokszor küzdöttem azzal az érzéssel, hogy "kész, én ezeket a gátakat nem tudom lerombolni, erre nem vagyok képes", most viszont mégis maradt utána egy űr. Számos délután telt el úgy, hogy dühöngve mentem haza, hogy "már megint hülyének néztek a diákok, át akartak verni, lusta banda, mihez akarnak így kezdeni az életben". Ezek azonban felülíródtak. És bár a portfólió megírásának elkezdésekor tényleg azt hittem, hogy kamu- és sablonszöveget kell gyártanom, igazából a végére rájöttem, hogy mekkora fejlődési folyamat volt az egész mögött.
Azt hiszem, hogy az egyetemi évek legszebb pillanatai közé került jó néhány, külön kiemelve azt a virágcsokrot, amit a 11.B-től kaptam. Nem tudták, hogy aznap zárótanítok, mert nem szerettem volna előre megmondani, de kiderítették és megleptek. Kb. úgy fagytam le, mint az Explorer szokott, ha évente egyszer véletlenül megnyitom. :)
 |
| A 11.B meglepetése |
Kaptam értékeléseket is a diákoktól. Az előző éves (15 tanítási órából álló) gyakorlathoz képest teljesen más vélemények születtek: ott el voltam halmozva szívekkel és szmájlikkal, itt azonban nagyon tanulságos szösszenetek születtek. Többen írták, hogy eleinte kifejezetten nem voltam szimpatikus, majd ez valahol megváltozott út közben. Hogy hol, azt pontosan nem tudom, talán mikor sikerült egy kicsit leküzdeni a démonjaim és a negativitásom, és harcoltam a gyerekekkel. Vagy éppen értük. És a maguk módján hálásak is ezért.
 |
| 11.B - középszintű magyaros "csoport" |
 |
| 12.A/12.E - mozgókép- és médiaismeret tagozat |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése