egy pedagógusjelölt anyagi helyzete...

...katasztrofális. Ez a legjobb szó rá. Ha voltál annyira elvetemült, hogy tanári szakra jelentkeztél, akkor viseld a következményeit alapon nulla forintból gazdálkodhatsz az utolsó félévben - és mivel ennyire senki sem talpraesett, marad a virrasztás és a munka a tanítási gyakorlat mellett. Szerencsésebb esetben pedig a szülő segít, ami - legjobb esetben is 23 éves fejjel - már fejben sem a legjobb érzés, pláne akkor, ha korábban az ösztöndíj és a munkavállalás lehetőséget adott a teljesen önálló életre.

A probléma forrásai között szerepel elsődlegesen az új típusú tanárképzés. Pillanatnyilag ahhoz, hogy a fantasztikusan megbecsült tanári diplomát a kezedbe vehesd, 5 és fél évet kell az egyetem falai között eltöltened. Három év alap BA/BSc képzés után  következik a felvételi a tanári mesterszakra, amelyet ha sikeresen teljesítesz, az összes többi MA/MSc szakkal ellentétben 5 félév alatt tud(hat)sz le. Az első két évben minimális mennyiségű, sokszor teljesen haszontalan szaktárggyal kell megbirkózni, emellett azonban a pedagógia-pszichológia modul előadások és szemináriumok tömkelegével "kárpótol". A harmadik-negyedik félévben 15 órát kell megtartani a kijelölt gyakorlóiskolában, a szegedi Tudományegyetem esetében ez a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az ötödik félévre pedig az egyetemi óráktól elbúcsúzva egy általános vagy középiskolában kóstolhat bele a még mindig elszánt jelölt az igazi tanárszerepbe 10 héten keresztül. Abban az esetben, ha egyáltalán az illetékesek időben elintézik a beosztását és nem kell még hatszáz kérvényt kitöltenie ahhoz, hogy ingyenmunkássá váljon egy időre.

A második nagy gond, hogy hiába veszed a negyedik félévben jól az akadályokat, teljesítesz jól, akár mindent ötösre, nagyon kis eséllyel kapsz már tanulmányi ösztöndíjat az utolsó gyakorlati félévre. Egyrészt azért, mert olyan kevés kredited marad, hogy legjobb esetben is két egészes korrigált kreditindexet érsz el - teljesített nullkredites szigorlatokkal, tanítási gyakorlattal és egyéb ötössel lezárt tantárgyakkal. Így pedig nehezen éred el azt a szintet, amire már ösztöndíj is jár. 

Így kezdődik meg tehát az ominózus 10 hét, amiről tájékoztatás sehol - ahogy már a mögötted lévő 5 évben megtanultad, az információk minimum a leadási határidő előtt 2 nappal úgyis eljutnak valahogy hozzád, tehát majd csak lesz valahogy. A legendák szerint az adminisztráció, az iskolában eltöltött idő, a felkészülések teljes mértékben elveszik a napot, ha lelkiismeretesen dolgozol. Naiv lelkekben azonban felmerült a kérdés: nem jár ezután valamilyen minimális anyagi juttatás? Hiszen egy fél éven keresztül gyakorlatilag ingyen munkaerővé válsz egy iskolában, ahol annyit terhelnek a fiatal és lelkes jelöltre, amennyit nem szégyellnek. Kollégiumot vagy albérletet ebben az időszakban is fenn kell tartani, mivel az ingázás csak kis távolságok esetén kivitelezhető hosszú távon - ugyanis nagyon ritka esetben enged ki az egyetem a saját városából, ezzel is kontroll alatt tartva - a hallgatókat és a pénzügyeiket. 

Egy kis utánajárással a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. bekezdésében meg is találjuk a megfogalmazott kérdésre a választ. "Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet."

Ennek értelmében hetente körülbelül 16000 forint járna az összefüggő tanítási gyakorlatot végzőknek. DE! Az egyetem nem számít gazdálkodó szervezetnek. Ehelyett költségvetési szerv, amire kb. ugyanez vonatkozik, de azért mégsem.  Azt SZTE EHÖK a hallgatók mellé állt, kérvényt nyújtott be, bíróságra vitte az ügyet. A harc jelenleg úgy áll, hogy az előző (és első) generációból csupán egy valaki képviselte a többieket, akinek nevével a munkaügyi bíróságra beadtak egy keresetet. Sokakat már nem érdekelt azonban visszamenőlegesen az ügy, pedig ha a végére járnának és kedvező az ítélet, egyben megkapnának egy 16000 forintos összeget, ráadásul a későbbi nemzedék se járna rosszul. 

(CamScannerrel beszkenneltem az idevonatkozó papírokat is, de elég rossz minőségű lett, így összefoglalom én a tartalmát, ha pedig igazi scanner közelébe kerülök, pótlom a mulasztást.)

A beadott kérvényben 6 pontban foglalták össze a kifizetés megalapozottságát. Ezek a következők voltak:

1. A meghirdetett képzésektől alapjaiban való eltérés: a Felsőoktatási tájékoztatóban eredendően 2-5 féléves tanári mesterképzések kerültek ugyan meghirdetésre, de a jelentkezés időpontjában nem volt ismert az, hogy csak az SZTE által kijelölt intézményben folyhat a gyakorlat, illetve hogy a törvényben előírt gyakorlati munkadíj nem kerül kifizetésre.
2. Az államilag támogatott támogatási forma figyelmen kívül hagyása: az összefüggő tanítási gyakorlatot többnyire a tizenkét államilag támogatott féléven belül folytatják a hallgatók, ezen diákok pedig a felsőoktatási intézmény képzési normatíváira jogosultak. Ebben az értelemben a tanítási gyakorlat nem felel meg az államilag támogatott képzési formának, ugyanis (többlet)költségek nélkül nem teljesíthetőek a tanulmányi kötelezettségek.
3. A gyakorlat munkadíjának elmaradt kifizetése: az Ftv. szerint a hat hétnél hosszabb gyakorlaton való részvétel esetén a hallgatót hallgatói munkadíj illeti meg, amelynek legkisebb mértékét is meghatározza a törvény (a minimálbér havi összegének tizenöt százaléka). Ez nem került kifizetésre a mai napig sem.
4. A hallgatók aránytalan terhelése: az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése, a tanórák előkészítése, az azokra történő megfelelő szakmai felkészülés, az órák megtartása és azok értékelés olyan heti időbeosztással, közel 40-60 órás terheléssel jár, amely objektív módon nem tesz lehetővé és zár ki bármilyen más munkavégzést, amelyből a hallgatónak jövedelme származhatna.
5. Egyéb járulékos következmények: a "ráadás" félévben a Diákhitel igénybevételére sem jogosultak ezek a hallgatók a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése értelmében.
6. A munkadíj viszonylagos alacsony mértéke 

 A kereset még az egyéb költségekre is kitér az összefoglalásban: nem feledkeztek meg a fénymásolásról, a taneszközök előkészítéséről sem. 

A per a nyáron lezajlott, amelyről az EHÖK be is számolt a honlapján. Idézet a cikkből:

Az eljárás alapvetően három kérdéskörre összpontosított: egyrészt arra, hogy a hatályos jogszabályok szerint valóban a Szegedi Tudományegyetemet kell-e (lehet-e) az ügyben perelni, másrészt arra, hogy a hallgató ténylegesen jogosult-e ezen munkadíjra. Az ügy harmadik kérdése, hogy a kifizetés jogi keretei (a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának lehetősége) adottak-e.

Az elsőfokú ítélet szerint helyesen járt el a hallgató akkor, amikor a Szegedi Tudományegyetemet jelölte meg alperesként, hiszen – habár a felsőoktatási intézménytől elkülönülő gyakorló helyen teljesítette tanítási gyakorlatát – magával a Szegedi Tudományegyetemmel áll hallgatói jogviszonyban, amely jogviszony ezen eljárási lehetőséget egyáltalán megalapozza.

Szintén a hallgató javára döntött a bíróság annak vonatkozásában, hogy a gyakorlat teljesítése alapján (függetlenül attól, hogy az a kötelezően teljesítendő képzési kimeneti követelmények része) a hallgatót megilleti ezen munkadíj kifizetése.

A jogvita fennmaradó része egyelőre a felek további vitáját képezi, az ítélet rendelkezése szerint ugyanis „a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása [jelen ügyben] nem értelmezhető”, és ennek alapján az Egyetem a kifizetésre – az elsőfokú ítélet szerint – nem kötelezhető.

Az ítélet tehát kedvezőnek tűnik, ugyanakkor mégis elkeserítő, hiszen hiába ismerték el két pontban a hallgatók jogait, pont a pénz képezi továbbra is a vita alapját. A félév pedig elkezdődött, a jogi ügyek még mindig tartanak. És ahogy az lenni szokott, el is húzódnak.